Hagyárosbörönd község bemutatása


Hagyárosbörönd község Zala Megye északnyugati részén, Zalaegerszegtől mintegy 11 kilométerre a 76-os főút mentén fekszik. A táj a Zalai dombság tipikus jegyeit hordozza magán.

A község történelme:

Hagyárosbörönd néven ez a község 1942 óta létezik. Korábban egymás közelében, de két külön létező község volt Hagyáros és Börönd néven.
Az elnevezések eredete nem ismert. Vannak elméletek, miszerint a két szó magyar, a hagyáros a hangyálos azaz hangyás, és a Bőrönd, Berend, Berény személynév vagy törzsnévből származik.

Hagyáros a monda szerint nem a jelenlegi helyén, hanem a hagyárosi major körül volt. Az ellenség elől menekültek a lakók a mai helyére, amely addig erdő volt.
Hagarust 1251-ben említik először, 1497-ben két Hagyárost emlegetnek, ezek 1519-ben, mint Kápolnás- és Felső Hagyáros szerepelnek. A Szent György tiszteletére emelt kápolna 1251-ben ált ugyan, de a plébánia Bagodon volt. 1778-ban a képolna már nem volt meg, a hívek száma ekkor 79 volt. Az 1513-ban készült adólajstromban Bagoddal van együtt, s e két helyen a Bagodi, Kávási és Gellért családok a birtokosok. Az 1630-as évekből is van feljegyzés a helyiségről de 1720-ban már nem szerepel a lakott helyek között. Az 1830-as összeírás szerint Hagyáros nemesi falu, ahol 26 adózó és 16 zsellér lakik. Az összeírás szerint a falu jó anyagi viszonyaira tekintettel kivetették a falunépére a katonaság téli eltartására adandó járandóságot. A XIX. század folyamán a település lakóinak száma alig változik, 17 házban 88 ember él. Ebben az időben a források a Sümeghy és Sennyei családot említik a nagyobb birtokosok között.

Börönd első írásos említése Berend néven 1332-ből származik. A Berendi család egyes ágainak tulajdona volt. 1513-ban egytelkes nemesi családok kezén találjuk. 1720-ban is a curiális, -azaz nemesi igazgatás alatt álló- helységek között van feltüntetve. Kápolnája, Urunk színeváltozásának tiszteletére 1754-ben épült fából, szalmával fedve. 150 személyt tudott befogadni, tornya nem volt, harangja a falu közepén külön haranglábon található. A hívek száma 1773-ban 435 fő. A népesség száma a XIX. század folyamán egyenletesen emelkedett, az 1880-as évek végén már 97 házban 477-en laktak.

 

 

 

A kápolna helyén épült fel 1844-ben a mai tágas templom.

 

 

 

A két név együttes használata 1942-től figyelhető meg, miután 1942. február 12-i hatállyal a két község egyesítése megtörtént, de csak 1943. augusztus 11-én nyert befejezést az egyesítés.

A tanácsi rendszerben a település a Bagodi Községi Közös Tanácshoz tartozott.
Az önkormányzatok megalakulását követően a község megpróbálta behozni az évtizedes lemaradást. Ekkor a faluban még nem volt vezetékes ivóvíz hálózat, gázhálózat nem működött szervezett hulladékszállítás.
Hagyárosbörönd napjainkban a szennyvízhálózaton kívül minden szükséges infrastruktúrával rendelkezik. A belterületi utak mindegyike szilárd burkolatú. 2001-ben, több évtizedes küzdelem és vágyakozás után elkészült a két településrészt (Hagyárost és Böröndöt) összekötő út és így az addigi 15 km-es közúti távolság 2 km-re csökkent.

Az egyház az önkormányzat és a lakók összefogásának eredményeként a község temploma 2000-ben teljesen megújult.

 

 

A község lakóinak száma napjainkban kevéssel meghaladja a 300 főt. A településen csak kisebb vállalkozások működnek a lakosság nagyobb része a közeli Zalaegerszegen dolgozik. A munkanélküliség átlagosan 3% körül alakul, ami valamivel kevesebb a megyei átlagnál.